Hogyan lett Gandalf olyan nagy? – Az Ames-szoba titka
2016. április 4.
Horvátországban, a zágrábi Illúziók Múzeumában is van egy Ames-szoba. Forrás: muzejiluzija.com
Ha az ember bekukkant egy Ames-szobába, semmi rendkívülit nem tapasztal: egy szokványos téglalap alakú helyiséget lát, de valójában ez csak feltételezés. Az igazság az, hogy az Ames-szoba minden fala trapéz alakú, és nincsenek benne párhuzamos vonalak. A padló lejt, és a falak nem derékszögben találkoznak, így az egyik közelebb van a nézőhöz. A szemünk és az agyunk becsap minket, és ezért látjuk a szobába belépő egyik embert sokkal nagyobbnak, mint a másikat. A hatást gyakran azzal fokozzák, hogy megfelelő méretű és alakú járólapokkal fedik le a padlót, amitől még inkább összezavarodik a térérzékelésünk. A londoni Royal Institution szakembere, Andrew Marmery ebben a videóban bemutatja a saját maga tervezte Ames-szoba működését:
Az Ames-szoba tudományos céllal született meg, de múzeumok, tudományos intézmények, szórakoztatóipari létesítmények, vidámparkok is előszeretettel használják. A filmipar is felfedezte magának a benne rejlő lehetőségeket – használták például A Gyűrűk Ura-trilógiában Gandalf, a nagy varázsló és az aprócska hobbitok közös jeleneteiben. Bár Peter Jackson rendező sok számítógépes trükköt alkalmazott, ezeket a jeleneteket nem külön vették fel, hanem a színészek és a stáb ugyanabban az Ames-szobában ültek. Ebben a videóban az alkotók elmagyarázzák, hogyan dolgoztak.
A szingapúri optikai csalódások múzeumáról itt, a térérzékelést teljesen átverő háromdimenziós képzőművészeti alkotásokról pedig itt írtunk.
Az Optikai csalások napon a VOUS-n megtanulhattok helyesen pózolni egy fotóstól, így ezentúl csak szuper kép készül rólatok, megtudhatjátok, hogyan érdemes jó alakot csalni magunknak bizonyos ruhákkal, valamint elolvashatjátok, milyen trükkökkel varázsolhattok nagyobb teret a lakásotokban.
Nyitókép: Ames-szoba a Villette Tudományos és Ipari Múzeumban, Párizsban. Forrás: Wikimedia Commons